Komposztálás

HOGYAN KOMPOSZTÁLJUNK?

BEVEZETÉS

2001. január 1-én hatályba lépett a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, mely meghatározza azokat a hulladékgazdálkodási célokat és általános elveket, amelyek a természeti erőforrások fenntartható használatát célozzák. E téren a lakosságnak is vannak feladatai.

Az országban évente keletkező kb. 4,6 millió tonna települési szilárd hulladék nagy hányada (mintegy 30 %-a) biológiailag lebomló szerves anyag, mely komposztálható hasznosítható. Ennek a hulladéknak a természetbe való visszajuttatásával - egy kis odafigyelés és természetesen munka mellett - a benne rejlő anyag- és energiatartalom hasznosulhat.

Útmutatónk - szándékunk szerint - segítséget nyújt azoknak, akik kedvet és késztetést éreznek magukban az otthoni komposztálásra és a jövő nemzedékének példát mutatva, elkezdik a saját tevékenységük során képződő szerves hulladék komposztálását a kiskertjükben, vagy részt kívánnak venni annak kezelésében az önkormányzat által üzemeltetett komposzttelepen.

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály

1 A KOMPOSZTÁLÁS ELMÉLETE

Bár nem nehéz komposztálni, mielőtt nekikezdenénk a munkának, ismerjük meg annak elméleti és gyakorlati alapjait!

 

1.1 MI SZÜKSÉGES A KOMPOSZTÁLÁSHOZ?

 

A komposztálás nem ördöngösség! Mindazonáltal szükség van:

  • elhatározásra és környezettudatos szemléletre,
  • segítségre és gyakorlati tanácsra,
  • komposztálható nyersanyagokra (biohulladékra),
  • megfelelő komposztládára (amit egy kis ügyességgel saját kezűleg mi is el tudunk készíteni ),  kerti eszközökre, valamint
  • megfelelő komposztálóhelyre.

 

1.1.1 Hozzákezdhetek-e a komposztáláshoz gyakorlat nélkül?

 

Igen, mivel a komposztálás nem más, mint irányított „humuszgyártás.”

A mi feladatunk csak annyi, hogy minél kedvezőbb életfeltételeket teremtsünk azoknak az élőlényeknek (mikroorganizmusoknak, gombáknak, férgeknek, gilisztáknak stb.), amelyek nagy „szakértelemmel” végzik el feladatukat.

Miért kezdjek el komposztálni? Ha sikerül néhány választ találnia erre a kérdésre, akkor a legjobb úton jár afelé, hogy Ön is elkezdje a házi komposztálást.

 

Miért komposztáljak?

  • Szeretném csökkenteni a hulladéklerakókra, égetőkbe vagy a szennyvíztisztítókba kerülő szerves, hasznosítható hulladék mennyiségét.
  • Szeretném a kerti és konyhai hulladékokat visszajutatni a természetbe
  • Szeretném, hogy a kertemben termékenyebb legyen a talaj, több és egészségesebb növényem teremjen. 
  • Szeretném, hogy a szemem előtt keljen életre a természet és a biológia csodálatos világa: a „múlt heti maradék” a szemem előtt váljon humuszban gazdag földdé; és ezt megmutathassam gyerekeimnek, családomnak és a szomszédoknak.
  • Szeretnék költségeket megtakarítani azáltal, hogy kevesebb szemetet teszek a gyűjtőedénybe, ezért ritkábban kell elvinni a kukát, és nem kell többé a gazdaboltból beszereznem virágföldet, komposztot, hanem a kiskertemben előállított anyagot használhatom fel. 
  • Nem égetem el az avart és a kerti hulladékot, így csökkentem a légszennyezést és komposztot használok tőzeg helyett. Ezzel is hozzájárulok a környezet és a természet védelméhez
  • Szeretnék élen járni a szelektív hulladékgyűjtésben és a házi komposztálásban.

Az Ön szava talán egy lehet a sok közül, amely segít beindítani a házi komposztálási programot!

 

1.1.2 Kihez fordulhatok tanácsért?

 

A komposztáláshoz nem kell nagy szakértelem, mégis előfordulhat, hogy kérdései, kérései merülnek fel, vagy egyszerűen csak további hasznos tanácsokra, ismeretanyagra lesz szüksége.

Ezen kívül számos alapítvány és helyi kezdeményezésű szervezet nyújthat tanácsot Önnek.

Öko-Fórum Alapítvány,  tel.: (1) 302-7749;
Magyar Minőségi Komposzt Társaság, tel.: (28) 522-084;
Hulladék Munkaszövetség, tel.: (1) 386-2648

Egy kis keresgéléssel az interneten is sok hasznos információt kaphatunk.

Nem szabad megfeledkeznünk az egyre nagyobb számban megjelenő kiadványokról sem, melyek játékostól tudományos szintig minden érdeklődő számára fontos információt nyújtanak ebben a témakörben.

Lássuk, mi kell még az eredményes komposztáláshoz!

 

1.2 MELYEK A KOMPOSZTÁLHATÓ NYERSANYAGOK?

A szerves eredetű anyagok és hulladékok szinte kivétel nélkül komposztálhatók.

 

Melyek ezek?

  • Konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, krumpli, tojáshéj, kávézacc, tea-filter tartalma, elhervadt, vágott virág, elszáradt cserepes növények (cserép nélkül) stb.
  • Kerti hulladékok: elnyílt virágok, lehullott gyümölcs- és zöldség, ágak, gallyak, lombok, fűnyesedék, kerti gaz
  • Egyéb hulladék: kezeletlen fa, papír (nem színes), karton, haj és köröm.

 

Mit nem szabad a komposztba dobni?               

  • Főtt ételmaradékot (főként húst és halat, mártásokat és leves-maradékokat), kenyeret és csontokat
  • Hamut (vagy csak nagyon kis mennyiségben)
  • Üveget, fémet és műanyagot (idegen anyagot)
  • Színes újságot
  • Pelenkát, porzsák tartalmát
  • Fáradt olajat, vegyszereket, festéket, elemet, növényvédő szert, gyertya maradékot (semmiféle veszélyes anyagot!)

 

Amire érdemes odafigyelni:

  • ! A papír és karton biológiailag lebomlik és viszonylag könnyen komposztálható nyersanyagnak számít. A gyakorlatban azonban minden lehetséges esetben ezek papírként történő hasznosítását kell elősegíteni.
  • ! Az ételmaradékokat, húst és csontot – bár komposztálható - ne tegye a komposzthalomba/silóba, mert az odavonzza a rovarokat, rágcsálókat, és bomlásukkor kellemetlen szagok keletkeznek.
  • ! Tojáshéjat csak kis mennyiségben, és azt is összetörve tegye a halomba.
  • ! Az ún. déligyümölcsök héját lehetőleg ne tegye a komposztba, vagy ha mégis e mellett dönt, akkor előzőleg alaposan mossa meg azokat. (A déligyümölcsök héját olyan anyagokkal konzerválják, amelyek késleltetik azok megrothadását. Ezek az anyagok azonban károsan hatnak a talajlakó élőlényekre, azok működését gátolják.)
  • ! Fertőző, beteg növényeket ne tegye a komposztba, mert – bár a legtöbb kórokozó elpusztul a komposztálás során termelődő hő hatására – ezek ellenére több életképes maradhat.
  • ! A porszívó tartalmát lehetőleg ne öntse a komposzthoz, mert a por sok káros anyagot, köztük elsősorban nehézfémet köt meg, ami károsítja a talajt, és a táplálékláncon keresztül az emberi szervezetbe is bekerülhet.
  • ! A nagy forgalmú utak mentén is nehézfém-szennyeződéssel kell számolni. Az itt lekaszált növényi hulladékot ne használja fel komposztálásra!
  • ! A növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt komposztálható, a húsevő állatoké – a fertőzés veszélye miatt – nem!

 

Sok sikert, és kellemes időtöltést kívánunk!